Ajánld ismerőseidnek!
 |
A cékla régóta ismert salátanövény. A népgyógyászat régóta alkalmazza a cékla főzetét daganatos betegségek kezelésére, de általános fiatalító szerként is fogyasztják.
|
A sárgarépa után a cékla a legkedveltebb gyógyító a zöldségek között.
Legtöbbször ecetes lében, savanyúságként, reszelt tormával ízesítve fogyasztjuk és közben nem is sejtjük, hogy mennyi értékes tápanyag rejlik benne. Ez az édeskés, kissé föld ízű zöldség nem hiába vált a sportolók népszerű eledelévé, hiszen rákmegelőző hatása mellett vérnyomáscsökkentő és állóképesség-fejlesztő tulajdonságokkal is rendelkezik.
Cékla fogyasztását követően furcsa jelenséget tapasztalhatsz a mosdóban. Szakértők szerint a lakosság 10-14%-ánál ugyanis jelentkezhet rózsaszínűvé vált vizelet illetve széklet, ami teljesen normális jelenségnek számít. Hogy mi állhat ennek a hátterében, maguk a kutatók sem értik, aggodalomra azonban semmi ok, a cékla fogyasztása nagyon egészséges.
Cékla történelem
A céklát ősidők óta ismeri és használja az emberiség. Az i.e. második évezredben már a babilóniaiak és a főniciaiak nagy mennyiségben termesztették. Európa északi területeire a rómaiak juttatták el. Évszázadokkal később, a már kereszténnyé vált germán birodalomban a dinasztiaalapító Nagy Károly rendelte el a cékla termesztését. Magyarországon a XVII. században vált ismertté.
Az indiai ajurvédikus orvoslás szintén kiváló vérképző gyógynövényként említi a céklagumót. Ezenkívül a májbetegségek, székrekedés és egyes bélbetegségek kezelésére használták, sőt a hagyományos indiai "bőrgyógyászatban" mitesszerek, pattanások és fejbőr korpásodás ellen is javasolták és javasolják ma is.
A cékla gyógyászati felhasználása
A cékla gyógyászati hatása annak köszönhető, hogy tele van antioxidánsokkal, amelyek a sejteket külső szabad gyökök támadásától védik.
A cékla kiváló kálium, kalcium, vas, szilícium és magnéziumforrás, de tartalmaz rezet, cinket, mangánt, ként, jódot, kobaltot, krómot, nikkelt, B1-, B2-, B6- és C-vitamint, folsavat, niacint és biotint is. Ezek a vitaminok és mikroelemek nélkülözhetetlen ásványi anyagok a haj, a körmök és az idegrendszer számára.
A céklalé gátolja a ráksejtek szaporodását. Céklalé fogyasztásakor fehérvérűségben szenvedő betegek állapotának javulását állapította meg Bakay professzor1939-ben.
1961-ben nagy nemzetközi érdeklődést váltott ki dr. Ferenczi Sándor felfedezése, aki állatkísérletekben megfigyelte, hogy a cékla vörös festékanyaga – a betain – tumor ellenes hatású. A humánkísérletekben, a kemoterápán átesett páciensek vérképe (amely a kezelések hatására romlik) jelentős javulást mutatott néhány hetes cékla lé kúra után.
A cékla betain tartalma rendkívül magas. A vegyületet először céklagyökérből vonták ki. Az céklagyökér kivonatból 99%-os tisztaságú betain por állítható elő. A betain antioxidáns hatása mára már közismertté vált. Olyan oxidációs folyamatok sorát gátolja a szervezetben, amelyek káros hatásúak.
A betain metilcsoport-donorként vesz részt az aminosav szintézisben, melynek során a homocisztein metioninná alakul át.
A homocisztinuria azt jelenti, hogy a sejtekben megnő a homocisztein tartalom, amely többek közt trombózis kialakulásához vezethet. Másik károsító hatása a csontritkulás (osteoporosis), és egyéb csontrendszeri rendellenességek.
Bebizonyosodott, hogy a cékla betain tartalma, oly irányban befolyásolja az anyagcserét, melynek révén a károsan megemelkedett homocisztein szint csökken.
Az etanol májmérgező hatása ellen is hat a betain. A betain a zsírmáj kialakulását is gátolja, mert hatására csökken a zsírfelhalmozódás a májban.
Vérképző, a sav-bázis egyensúlyt, a máj anyagcsere-folyamatait szabályozza.
Emésztést javító, jót tesz a gyomornak és a belek egyenletes működésének. Ajánlatos azoknak sokat fogyasztani belőle, akik valamilyen hosszantartó betegségből lábadoznak.
A céklából tudja testünk a legjobban hasznosítani a vasat. A vér vörös vérsejtjei tudják leginkább alkalmazni. A cékla nátrium tartalma magas, a kalcium tartalma azonban alacsony. Ez a tulajdonsága akkor érvényesül a test számára pozitívan, ha főzve, vagy konzervként fogyasztjuk. A kalcium alacsony és a nátrium magas tartalma következtében, a szervetlenné vált kalcium kevésbé ártalmas a vérerek és az arthritisz szempontjából. Mint tudjuk, a szervetlen kalcium jócskán hozzájárul a vérerek keményítéséhez, a vénák kidudorodásához, a visszér kialakulásához. Ha azonban idős korban időnként céklakúra alá vetjük magunkat, megelőzi, illetve kiküszöböli a gyűjtőerek falainak megkeményedését. Kálium tartalma hozzájárul a test fiziológiai táplálásához, az izmok és az állóképesség növeléséhez, míg a cholin kitűnő tisztító anyag a májnak, a vesének és a húgyhólyagnak, és serkentőleg hat a test nyirokmirigyeinek munkájára.
A cékla serkenti a sejtnövekedést, a sejtmag-regenerációt, aktiválja a vörösvérsejt képzést, támogatja a nyirokrendszer működését, vízhajtó és méregtelenítő hatása közismert.
Menstruációs zavarok esetén naponta két három alkalommal egy-egy pohár cékla lé ajánlatos azoknak, akik menstruációs zavarokkal küzdenek, amit gyógyszerek helytelen adagolása, vagy mellékhatása, illetve szintetikus hormon adagolása okozhat a szervezetbe. Érezhető a segítség azoknál a nőknél, akik panasszal lépnek a változó korba.
A várandós anyák is bátran fogyaszthatják, hiszen a gumó gazdag folsavban, amelynek megfelelő mennyiségű bevitele a magzat számára különösen fontos. A folsav a magzati fejlődés során, az agy és az idegrendszer működéséhez szükséges anyagok képződésében vesz részt. A terhesség korai szakaszában a folsav megfelelő pótlásával, több fejlődési rendellenesség (pl. nyitott gerinc) kialakulásának valószínűsége csökkenthető.
Forrás itt található:
